BME Rózsa Ferenc Diákotthon

A BME Rózsa Ferenc Diákotthon épületét Biczó Katalin és Boross Zoltán tervezte az 1950-es években. A zártsorú, főleg modernista házak között álló épület még a szocialista realizmus (már kissé lecsendesített) stílusában épült. Szigorú homlokzatát az 50-es évekre jellemző klasszikus építészeti elemek díszitik. Ilyen az első emelet ablakai feletti osztópárkány fogsormintás kialakítása, az ablakok kőkeretei, és a bejáratot szegélyező páros oszlopok is. Az épület 2023-ban került Fővárosi Helyi Védelem hatálya alá. A tervezők az 1955-ben átadott diákotthon épületét megelőzően olyan városképi jelentőségű projekteken dolgoztak, mint a Fiastyúk utcai lakótelep és az Óbudai kísérleti lakótelep néhány épülete is. Biczó a korszak egyik legfoglalkoztatottabb női építésze volt, azonban 1956-ban elhagyta az országot. Az épület 1963-ban kapta meg a kollégiumi státuszt, onnantól kezdve kizárólag a Műegyetem Építészmérnöki karának hallgatói lakják. A 60-as években itt jelent meg a legendás Bercsényi 28-30. avantgarde diáklap, mely a nyugati építészeti és kulturális történések egyik legfontosabb csatornája lett a hazai közéletben. Az épület aljában található Bercsényi Klub a hazai underground és ellenkultúra fontos helyszíne volt, ahol a korszak legendás zenészei léptek fel és művészei állíthattak ki. A Bercsényi Kollégiumban 1996-ban hozták létre a Bercsényi Építész Szakkollégiumot (2006-tól Építész Szakkollégium), majd a kétezres évek eleje óta az Építész Klub (ma Építészklub Szakkollégium) is itt működik. Továbbá számos hallgatói öntevékeny körnek ad otthont az épület a mai napig. A Bercsényi 28-30. számai 2024 óta elérhetők az Arcanum felületén.

Szerző: Klaniczay János

1/1

BME Rózsa Ferenc Diákotthon világos homlokzata

Fotó: Fortepan/Középületépítő Vállalat - Kreszán Albert - Koczka András - Kemecsei József