63 lakásos társasház

1117 Budapest, Bercsényi utca 38.

Tervező: Kiss Imre, ÁÉTV

Átadás éve: 1964

Eredeti funkció: lakóépület

Jelenlegi funkció: lakóépület

Műemléki védettség: nincs

Építőanyag / Építési technológia: monolit harántvázas

Homlokzati anyag: klinkertégla, mészkő, műkő, üveg

Szín: barna, fehér, bézs

Tetőanyag, tetőtípus: lapostető

Látogatható-e: nem

A korábbi Dohánygyár területének rendezésével kialakuló Újbuda-Központ peremén több lakóház is épült az 1960-as években, ráadásul ezek közül négynek is Kiss Imre (ÁÉTV) az építésze. A Bercsényi és Schönherz (mai Október huszonharmadika) utcák sarkán épült 63 lakásos társasház Kiss egyik leginkább visszafogott modern épülete. A homlokzati klinkertégla burkolat a lakások erkélyeinek mellvédjén erőteljesen horizontális hatást kelt. Az oldalfolyosós rendszerben kialakított lakások két épületrészre vannak osztva, közöttük (a Bercsényi utca felől) egy üveghomlokzatú lépcsőház található. A két tömeget a visszaugratott zárószint feletti műkővel burkolt vasbeton fal fogja össze. A földszinti lábazat kemény mészkőburkolatot kapott. A Bercsényi utcai homlokzaton végigfutó teraszok vízszintes tagolást adnak, míg az Október huszonharmadika utcai oldalon a loggiák törik meg a ritmus. Sajnos a magánlakások szabályozatlan erkélybeépítései nyomán ez a szigorú és kiegyensúlyozott homlokzati ritmus a mai napra erősen sérült. Az épület jelentős hasonlóságot mutat a közelben található Fehérvári út 17. Gulyás Zoltán által 1957-ben tervezett társasházával. Itt is megjelennek a betonlamellák (a földszinti tárolóhelyiség előtt), az összekötő üveghomlokzatú lépcsőház hátrébb húzott kialakítása, az épület fehér színű, vastag lebegő tetővel történő zárása, a homlokzatok differenciálása a főút és mellékút viszonylatában, és természetesen a homlokzat színét és textúráját meghatározó klinkertégla. A 8 szinten elhelyezett lakások között egyszobás + két félszobás, két és félszobás, és háromszobás lakások vannak, melyek beépített konyhabútorzattal és szekrényekkel lettek felszerelve.

Szerző: Klaniczay János

További irodalom:

Magyar Építőművészet 1964/6.